Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


OVB határozat: népszavazás elutasítása

2012.03.01

 Hol voltál, Jobbik?

 
Kedves Barátaim!
 
Megtörtént az OVB ülés. Elutasították az aláíróívek hitelesítését.
Amint a http://youtu.be/mzUskCZNlVk videón láthatjátok, hallhatjátok, itt nem jogi, hanem politikai döntés történt.
Végtelenül sajnálatos, hogy idáig jutottunk. Nem az a baj, hogy jogilag érvelni képtelen emberek állnak le vitázni, hanem az, hogy nem is értik, amiről beszélnek.
És még egy dolog sajnálatos: az OVB egyhangúan határozott az elutasításról. Van egy párt Magyarországon, amelyik EU-ellenesnek, radikálisnak mondja magát. Ez a Jobbik.
Ma egyértelművé vált: egy dolog beszélni a magyar érdekek védelméről, és egy egészen más dolog tenni is érte.
 
A Jobbik csak beszélni tud, tenni nem!
Persze, ez nem váratlan, mert a pártrendszer természetes következménye.
_______________________
 
Miközben ezt írom, megérkeztek máris az OVB határozatai e-levélben. Élek a gyanúval: ezek a határozatok előre készültek el, ugyanis azt a személetet tükrözik, amit az OVB tagjai az ülésen elmondtak: a jog gyakorlásának lehetőségével azonosították a kötelezettség teljesítését:
 
„Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (3) bekezdés d) pontja hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek tekintetében általános jelleggel kizárja a népszavazás lehetőségét. A választópolgárok nemzetközi kötelezettség vállalásáról csak akkor dönthetnek népszavazás útján, ha egy nemzetközi szerződés még nem hatályos. Azt követően, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalás Magyarország tekintetében hatályossá vált, az Alaptörvény hivatkozott szabálya kizárja annak lehetőségét is, hogy az adott nemzetközi szerződés megszüntetése kérdésében népszavazást lehessen tartani: a nemzetközi kötelezettség megszüntetése is a nemzetközi kötelezettségről való döntés. Erről csak a nemzetközi szerződés megkötésére jogosult szerv dönthet, de ez a döntés már szabad belátásán alapul, arra népszavazás útján nem lehet kényszeríteni. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a jelen határozattal elbírált népszavazási kezdeményezés - eredményessége esetén - hatályos nemzetközi szerződés megszüntetésére kötelezné az Országgyűlést, ennélfogva az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjába ütközik, így a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani.”
 
A január elsejétől hatályos joghely szerint nem az Alkotmánybíróság, hanem a Kúria az OVB fellebbviteli fóruma. A jogorvoslat tárgyalása tehát itt lesz. Ez viszont nem illetékmentes.
A három beadvány illeték-kötelezettsége 45000 forint, amit én nem tudok 65000 forintos nyugdíjamból fedezni, ezért kérem, adományokkal támogassátok az ügy továbbvitelét.
 
Szeretettel, Halász József

---------------------------------------------------------

 
 Kifogás az OVB határozatokkal szemben
 
Már látszik, hogy a kifogások benyújtásához szükséges 45000 forint adományként rendelkezésünkre fog állni (az adományokat a Pataki házaspár címére várjuk danio.kft@upcmail.hu), ezért azt hétfőn személyesen benyújtjuk az OVB-nél.
 
A kifogást mindhárom beadványra elkészítettem. Mivel azok szövege nagyrészt azonos, az összevont anyagot másolom ide.
 
Szíves figyelmébe ajánlom nemcsak a jogászoknak.
 
A nyugati civilizáció és a Szent Korona Értékrend jogszemlélete közötti különbséget is érzékeltetik a kifogások, különösen a jogrendszer következetessége és a törvényhozás döntési folyamatként értelmezése vonatkozásában. Ez utóbbi átvezet az alulró felépülő szabályozási rendszer érvényesüléséhez.
 
Szeretettel, Halász József
______________________________________
 
 
Kúria
 
Budapest,
Markó utca 16.
 
1055
 
Tisztelt Kúria!
 
Az Országos Választási Bizottság 2012. február 29-i ülésén a 30/2012. (31/2012., 32/2012) számú határozattal (továbbiakban: határozat) elutasította az alábbi kérdéssel népszavazás kiírását indítványozó aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
 
„Akarja-e, hogy Magyarország Kormánya bejelentse kiválási szándékát az Észak-atlanti Szerződésből a Szerződés 13. cikke alapján.”- 30
 
„Akarja-e, hogy Magyarország Kormánya bejelentse kilépési szándékát az Európai Unióból a Lisszaboni Szerződés I. CIKK 50. cikke alapján.”- 31
 
„Akarja-e, hogy Magyarország Kormánya bejelentse kilépési szándékát a Nemzetközi Valuta Alapból, az alapokmány XXVI. Cikkének 1. szakasza alapján.”- 32
 
A határozat ellen
kifogást
 
jelentek be, a határozat indoklása alapján:
 
1. „Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (3) bekezdés d) pontja hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek tekintetében általános jelleggel kizárja a népszavazás lehetőségét.”
 
Ebből az alap-megállapításból az indoklás további részének ellenkezője következik.
 
Az Alapszerződés idézett pontja így szól:
„(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
….
d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;”
 
Az Alaptörvénnyel hatályon kívül helyezett 1949. évi XX. tv. népszavazással kapcsolatos 29/C §-a így rendelkezik:  
„(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
….
 
A jogalkotó tehát nem vette át az 1949. évi XX. tv. idézett pontjának második fordulatát, ezzel jelezve, hogy a tilalmat a nemzetközi szerződésekben meghatározott kötelezettségekre korlátozza, ezzel a kötelezettségekkel szerves egységet képező jogok gyakorlására vonatkozóanlehetővé teszi a demokrácia alapintézményének, a közvetlen népakarat legfőbb hatalmat közvetlenül gyakorló jogát, a népszavazást.
 
Mivel a beadvány tárgyát képező NATO-tagság felmondásával kapcsolatos lehetőségét „Az Észak-atlanti Szerződés” 13. cikke expressis verbis jogként határozza meg (A tagok kilépési joga) az Alaptörvény idézett cikke szerint e jog gyakorlásával kapcsolatban a népszavazás nem zárható ki.– 30
 
Mivel a beadvány tárgyát képező EU-tagság felmondásával kapcsolatos lehetőségét „Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata és az Európai Unió Alapjogi Chartája” (Lisszaboni Szerződés) I. CIKK 50. cikke jogként határozza meg az Alaptörvény idézett cikke szerint e jog gyakorlásával kapcsolatban a népszavazás nem zárható ki. – 31
 
Mivel a beadvány tárgyát képező IMF-tagság felmondásával kapcsolatos lehetőségét „A Nemzetközi Valuta Alap alapokmánya” - XXVI. Cikk” 1. szakasza jogként határozza meg az Alaptörvény idézett cikke szerint e jog gyakorlásával kapcsolatban a népszavazás nem zárható ki. – 32
 
2. „A választópolgárok nemzetközi kötelezettség vállalásáról csak akkor dönthetnek népszavazás útján, ha egy nemzetközi szerződés még nem hatályos.”
 
A megállapítás a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek vonatkozásában igaz, de a beadvány nem a kötelezettségekkel, hanem a jogok gyakorlásával kapcsolatos, így itt a megállapítás irreleváns, és téves azt további következtetések alapjának tekinteni.
 
Ennek bizonyítására tartom szükségesnek az indoklás további részeinek elemzését.
 
3. „Azt követően, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalás Magyarország tekintetében hatályossá vált, az Alaptörvény hivatkozott szabálya kizárja annak lehetőségét is, hogy az adott nemzetközi szerződés megszüntetése kérdésében népszavazást lehessen tartani: a nemzetközi kötelezettség megszüntetése is a nemzetközi kötelezettségről való döntés.
 
Mivel egy szerződés kötelezettségek és jogok szerves egysége, annak megszűnte a szerződés egészének megszűntét jelenti, vagyis a kötelezettségek teljesítését és a jogok gyakorlását egyaránt. Ezért kiragadni a szerződés egyik fő elemét az egészből, és elszakítani a másik fő elemtől logikátlan és antidemokratikus is, mert azt jelenti, hogy a tagság felmondása semmilyen okból és semmilyen kezdeményezésre nem következhet be (a köztársasági elnök, a Kormány és az Országgyűlés kezdeményezésére sem), mivel az maga után vonná az abban foglalt kötelezettségek megszűnését is.
 
A népakarat azirányú esetleges kinyilvánítása (hiszen a népszavazáson a feltett kérdésre igen és nem válasz egyaránt adható), hogy a szerződést fel kell mondani, döntési helyzetet teremt, ami egy döntési folyamatot elindítását jelenti, amely során jogharmonizálást kell végezni, vagyis minden olyan törvényt módosítani kell, amelyet a döntési helyzet érint, kötelezettségek és jogok vonatkozásában egyaránt.
 
Ez a jogrendszer fejlődéséből eredő természetes következmény és nem a jogrendszerrel szembenálló aktus.
 
4. „Erről csak a nemzetközi szerződés megkötésére jogosult szerv dönthet, de ez a döntés már szabad belátásán alapul, arra népszavazás útján nem lehet kényszeríteni.”
 
Mivel NATO tagságunkat népszavazás eredményezte (a választásra jogosultak 46,94 %-ának támogatása mellett), a jogrendszer következetességének (és demokratizmusának) kérdése, hogy lehetőséget ad-e arra, hogy ugyanígy, közvetlen akaratnyilvánítás döntsön annak fennmaradásáról. – 30NATO
 
Mivel EU tagságunkat népszavazás eredményezte (a választásra jogosultak 38,00 %-ának támogatása mellett), a jogrendszer következetességének (és demokratizmusának) kérdése, hogy lehetőséget ad-e arra, hogy ugyanígy, közvetlen akaratnyilvánítás döntsön annak fennmaradásáról. – 31EU
 
Mivel IMF tagságunkat egy önmagát is diktatórikusnak nevező rendszer akarata eredményezte,a jogrendszer legitimitásának (és demokratizmusának) kérdése, hogy lehetőséget ad-e arra, hogy közvetlen akaratnyilvánítás döntsön annak fennmaradásáról. – 32IMF
 
Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése szerint országos népszavazás elrendelése kötelező legalább kétszázezer választópolgár, és opcionális a köztársasági elnök, a Kormány vagy az Országgyűlés százezer választópolgár kezdeményezésére.
 
Az Alaptörvény alkotói a jogrendszer népszavazással kapcsolatos következetességét állították helyre azzal, hogy lehetővé tették a nemzetközi szerződésben meghatározott jogok közvetlen gyakorlását, nemcsak a tagság létesítése, hanem annak megszüntetése vonatkozásában is, azzal, hogy csak a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban fogalmaztak meg tilalmat a 8. cikkben.
 
Az, hogy „lehetővé tették” (vagyis nem tiltják) a népszavazás kiírását nemzetközi szerződés fennmaradásával vagy felbontásával kapcsolatban, azt jelenti, hogy nem tartják tévedhetetlennek az opcionális joggal felruházott köztársasági elnököt, a Kormányt, az Országgyűlést és ennek bizonyítékaként utat nyitnak a népakarat megnyilvánulásának abban az estben is, ha az opcionálisan jogosultak nem írnak ki népszavazást.
Ha a választók nem támogatják a népszavazás kiírását kétszázezren aláírásukkal (vagyis nem tartják döntési helyzetet előidézőnek a nemzetközi szervezettel kapcsolatos tagságunk fennmaradását), akkor nincs népszavazás, és ha támogatják, akkor is csak akkor indul el a döntési folyamat a kilépési eljárással, ha a népszavazáson a szavazók többsége igennel voksol.
 
5. „Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a jelen határozattal elbírált népszavazási kezdeményezés - eredményessége esetén - hatályos nemzetközi szerződés megszüntetésére kötelezné az Országgyűlést, ennélfogva az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjába ütközik, így a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani.”
 
Az előzőek alapján az OVB határozat indoklásának ez a mondata, és az indítvány elutasítása téves következtetés eredménye, hiszen ellentmond az Alaptörvénynek, ami közvetlen népakarat döntésének tárgyává teszi annak a nemzetközi szerződésnek a fennmaradását vagy felmondását, amit közvetlen népakarat – 31NATO, 31EU) diktatúra - 32IMF hozott létre, és erre a hatályos Alaptörvény lehetőséget ad.
 
Kelt Szegeden, 2012. március 5-én.
 
 
Tisztelettel:
 
 
 
 
 
……………………………………………..      ……………………………………………..       
dr. Halász József                             dr. Lévai Edit
                          kifogást benyújtó                                              ügyvédi képviselő
            6723 Szeged, Szilléri sgt. 49/a III/6.                                            
                              30/6163894
                 drhalaszjozsef45@gmail.com
 
 
------------------------------------------------------------------------

Helyesbítés kérés:
 
MTI Belpolitikai Szerkesztőség részére
 
Tisztelt Szerkesztőség!
 
Kérem, a 2012. február 29-én 11:42-kor megjelent „Harminckét népszavazási kezdeményezést utasított el az OVB” c. hírük alább idézett részét, az ott megadott módon helyesbíteni.
 
A hír kifogásolt részlete:
„Négy - külön és érdemben tárgyalt - kérdés Magyarország Európai Unióból, a NATO-ból és a Nemzetközi Valuta Alapból való kilépési, illetve kiválási szándékára irányult. Ezeket az OVB azért utasította el, mert a kezdeményezések Magyarország Alaptörvényében felsorolt tilalmakba ütköznének.”
 
Az OVB ülésén elhangzottakból (http://youtu.be/mzUskCZNlVk) egyértelmű, hogy az OVB a hatályon kívül helyezett 1949. évi XX. tv. 26/C. §. (5) bekezdés b/ pontja, és nem a hatályos Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d/ pontja szellemében utasította el a beadvány hitelesítését,
A hatályos törvényhely ugyanis kizárólag a nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségekrevonatkoztatja a népszavazási tilalmat, amely viszont nem kötelezettség, hanem jog, így annak gyakorlását az Alaptörvény nem tiltja.
 
Ezek alapján az Önök által közölt hír félretájékoztató, mert nem objektív, hanem szubjektív véleményként értékelhető következtetést tartalmaz, és azt sugallja, hogy a beadvány ténylegesen Alaptörvény ellenes, holott ez csak az OVB erősen vitatható véleménye.
Mivel a fellebbezés jogát gyakorolni fogom, a hír prejudikatív is, tekintettel arra, hogy az üggyel kapcsolatos hatályos jogértelmezést a Kúria fogja meghozni.
 
Kérem, a hír alábbiak szerinti módosítását:
 
Három - külön és érdemben tárgyalt - kérdés Magyarország Európai Unióból, a NATO-ból és a Nemzetközi Valuta Alapból való kilépési, illetve kiválási szándékára irányult. Ezeket az OVB azért utasította el, mert a kezdeményezések – a beadványozó által kifogásolt OVB-megállapítás szerint -Magyarország Alaptörvényében felsorolt tilalmakba ütköznének.”
 
Kelt Szegeden, 2012. március 1-én.
 
Tisztelettel:
 
Dr. Halász József
az OVB hivatkozott határozattal érintett hitelesítési kérelem beadványozója.